Családi rendszerek kiegyensúlyozása

Életünk során sokszor érezhetjük, hogy nem tudunk megbirkózni egy-egy problémával, nem azt tesszük, amit valóban szeretnénk, de nem tudunk ebből kilépni.
A családállítás egy olyan módszer, mely feloldja a családunkban korábban történt traumák hatásait. Olyan traumák is hatnak ránk, amelyek olyan családtagokkal történtek, akiket nem is ismertünk, azonban jelen vannak a családi lélek rendszerében és hatnak ránk. A családi rendszerekben vannak olyan láthatatlanul működő erők, amelyek képesek arra, hogy betegséget, kudarcot, sikertelenséget, depressziót, szorongást, rossz döntések sorozatát okozzák.

Ebben segít a családi rendszerek kiegyensúlyozása. A felszínre kerülő rendszerekhez tisztelettel és megértéssel fordulunk, így megtörténhet a változás.

A családi rendszerekben keletkezett feloldatlan feszültségek önmaguktól nem képesek feloldódni, ahhoz külső segítségre van a családi léleknek szüksége. A Hellinger-féle családállítás segítségével megérkezhet a feloldódás bennünk.

Ezt a módszert tanulom jelenleg…

Bert Hellinger német pszichoterapeuta, 1970-es években fejlesztette ki a családfelállítás nevű új terápiás és tanácsadó módszert, amely az utóbbi években viharos gyorsasággal terjedt el az egész világon és hazánkban is egyre népszerűbb. Tudását Dél-Afrikából hozta, ahol 16 esztendeig katolikus misszionáriusként élt a zuluk között. Már korábban vonzódott a pszichodráma módszeréhez, amelyet a román Jakob Levi Moreno alapított. Őt az amerikai Virgina Satir követte, aki a családterápia úttörője volt. Azonban Hellinger munkássága révén jött létre a családfelállítás, melynek mára számos változata fejlődött ki.

Hellinger több családterápiás módszer, valamint a pszichoanalízis, NLP, hipnózis, tranzakció-analízis hatásait tanulmányozva dolgozta ki, és a saját megfigyeléseivel a mai napig fejleszti, alakítja.

A családfelállítás működésének alapjául Hellinger is a Rupert Sheldrake biológus által morfogenetikus mezőnek nevezett információs hálót tartja, mely az összetartozó élőlények között láthatatlanul van jelen. A családállítás során ezt szellemi mezőnek hívjuk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sorsunkra hatást gyakorol a tágabban értelmezett családunk tagjainak, felmenő rokonainknak az élettörténete. A családrendszerünkben törvények uralkodnak, melyek megsértése hatással van a rendszer tagjaira, a következő generációkra.

dr. Arnold Polivka osztrák pszichológus, kineziológus és felesége Éva Polivka a Hellinger féle családállítást egyesítette a kineziológiai módszerrel. A kineziológiai izomteszt többek között lehetővé teszi, hogy engedélyt kérjünk az állításra, pontosítsuk a célt és a problémához kapcsolódó érzelmeket. Olyan információ birtokába jutunk, ami támogatja a családfelállítás menetét. A kineziológiai stresszoldó technikák kiválóan alkalmazhatók családfelállítás során a probléma gyengéd oldására a Viselkedési Barometria segítségével. A végén teszteljük, szükség van-e megerősítő gyakorlatokra, ill. szükséges-e és milyen módon kell még dolgozni az adott probléma megoldásán.

Sokszor magunk is meglepődünk, ha túlreagálunk egy helyzetet. Nem értjük miért fulladnak kudarcba a kapcsolataink, miért választunk választhatatlan partnert. Miért rossz még mindig a viszonyunk a szüleinkkel, miért nem akarnak begyógyulni a gyerekkori sebek? Vagy miért sebezzük meg akaratlanul is saját gyermekünket? Miért vannak rossz gondolataink, vagy miért nem boldogulunk a munkánkban? És a betegségek? Miért pont én, és miért pont most, amikor életem maga a harmónia? Nyugtalanító kérdések, melyekre élettörténetünk látszólag nem ad magyarázatot. Mintha nem is saját életünket élnénk.

Hellinger-féle családállítás kitágított látószöggel vizsgálja az embert és sorsát. Az összetartozó embereket rejtett háló fonja rendszerbe. Ebbe a jobb híján "családi léleknek" nevezett rendszerben mindenkinek ott van a lenyomata, aki a kibővített családhoz tartozik, és ott van az információ is minden fontos történésről. A rendszer meghatározott törvények szerint működik. Ha valaki megsérül, negatív hatása lesz a rendszer többi tagjának életére, akár több generáción keresztül is. Ilyen pl.

Az odatartozás joga

Minden családtagnak megvan a joga ahhoz, hogy ő is családhoz tartozzon. De sokszor valakit kitagadnak, vagy azért , mert olyat tett, vagy nem tett semmit, csak egyszerűen fáj az emléke. Talán bűntudat is társul a veszteséghez, nem tudják elvégezni pl. a gyászmunkát. A megoldás az "aktív felejtés". Egy halva született gyermek esetén az őt követő azonos nemű testvér, sokszor nem csupán a nevet örökli, hanem a feladatot is, miszerint pótolnia kell a halottat. Ugyanígy lehet elfelejteni egy első feleséget is, aki gyerekszülésben halt meg. A férj még úgy is gondolhatja, hogy végső soron ő ölhette meg azzal, hogy teherbe ejtette. Ezzel az elviselhetetlen gondolattal nem lehet együtt élni, ezért ki kell rekeszteni a családi köztudatból, pontosabban kitagadják a sorsát.

A hely törvénye

A családban mindenkinek megvan a saját helye a generációs létrafokon, amelyikre születtünk. A legalsó létrafokon a gyerekek állnak, felette a szülők és felettük a nagyszülők. Ez csak attól számít, ki kitől kapta az életet. Annak ellenére, hogy mindenki tudja hol a helye, néhányan "beugranak" a szülők helyére, pótolva ezáltal a hiányzó társat, érzelmileg helyettesítenék az egyik szülőt. "Apa elment, de én itt vagyok, anyu." Van, amikor kétgenerációs létrafokot ugrunk felfelé. Úgy érzünk, viselkedünk a szüleinkkel, mintha mi lennénk az ő szülei és megpróbáljuk nevelni őket, ezért nem tudjuk a saját életünket élni.

A rendszer lelkiismeret

Hellinger szerint egy tudattalan csoport-lelkiismeret működik a családi léleknek nevezett összeköttetés-rendszerben. Ha az egyik taggal életbevágóan rossz történik, nehéz sors jut neki, akkor 1-2 generációval később született úgy fog élni, érezni és viselkedni, mintha az a rossz dolog vele történt volna meg. Ehhez nem kell, hogy ismerje a nehéz sorsú családtagot, sőt az sem kell, hogy tudjon a létezéséről. Úgy él, mintha azt mondta volna az egyik családtagjának: "Inkább én, mint te" - azaz én cipelem helyetted a keresztedet, betegségedet, akár meg is halok, csak maradj. Vagy "ha te, akkor én is" - ha neked menned kellett, megyek én is. Az út ebben az esetben többnyire betegségbe, halálba vezet. Lelkünk, a maga mágikus gondolkodásával azt hiszi, hogy segíthet és ha magára vállalja a másik keresztjét, akkor másik megszabadul a terhétől. További forrás: hellinger.lap.hu